az �j ut�ni 245. holdfordul�
az Fogyatkoz�s Hav�nak 23. napja

Sorennek szok�s szerint rossz el��rzete volt.

F�t�l-f�ig, fel-al� j�rk�lt, �gy �rezte, ha csak egyetlen pillanatig egyhelyben kellene maradnia, az idegei v�gleg felmondan�k a szolg�latot. Minden fordul�skor egyre n�vekv� idegess�ggel pillatott fel az �gre.

A nap els� sugarai m�r gl�riak�nt ragyogtak Nyugat-hegyei f�l�tt, a kir�lynak pedig h�re-hamva sem volt.

"...akkor k�t nap m�lva, pirkadatkor tal�lkozol velem itt, az avean t�bor f�st�lg� romjai k�z�tt, �s leteszed az �s�k Esk�j�t."

Adar�val a megadott helysz�nt�l nem messze v�rakoztak. Innen j�l r�l�ttak az egykori avean t�borra, amib�l mostanra nem maradt m�s, csak elszenesedett fa �s holttestek. A t�rzsf� �r�k�-... a t�rzsf� azonban semmit sem b�zott a v�letlenre: nem t�volodtak el t�lzottan a V�rerd� ny�jtotta biztons�gt�l, �s arra az esetre, ha vissza k�ne vonulniuk, a f�k k�z�tt a k�t rea �jakkal felszerelkezve fedezte �ket.

De �gy l�tszott, �szak kir�ly�nak nem k�l�n�sebben s�rg�s a fia megment�se.

ez�rt a k�ly�k�rt mondjuk �n se sietn�k annyira

A foglyukat egy mag�nyos feny�h�z k�t�zt�k, sz�ja tegnap �ta be volt t�mve - �m mindez nem akad�lyozta abban, hogy �gy verg�dj�n �s ny�sz�r�gj�n a k�tel�kei alatt, mintha k�telez� lenne.

- Nyughass, avean!

Hogy nyomat�kos�tsa a felsz�l�t�s�t, Adara a kardja lapj�val a herceg t�rd�re csapott.

- Soren, elsz�d�l�k t�led - mordult most a bar�tj�ra.

Soren kelletlen�l megtorpant. Nem eg�szen k�t pillanatig b�rta, miel�tt dobolni kezdett a l�b�val.

- Hol t�k�lnek m�r? - fakadt ki a fi�. - Brannon azt hiszi, van m�g ideje egy gyors habf�rd�re az Esk�t�tel el�tt?!

- Habf�rd�re - ny�g�tt fel Adara v�gyakozva. - Most egy d�zsa forr� v�z�rt is �lni tudn�k.

- M�g p�r nap, �s olyan szagunk lesz, mint az oszl� hull�knak.

Adara l�tv�nyosan a leveg�be szagolt, �s grimaszt v�gott.

- N�lad m�r az is el�rel�p�s lenne...

- �n legal�bb nem �gy n�zek ki, mintha felzab�lt volna egy �szaki r�m – v�gott vissza Soren.

- Nem, te �gy n�zel ki, mint akit ki is szart.

Soren megk�nnyebb�lte kacagott fel, �s az aggodalom, ami �sszeszor�totta a mellkas�t �s g�rcsbe r�ntotta a gyomr�t, most mintha enyh�lt volna egy kicsit.

Sz�mtalan dolog akadt, ami miatt agg�dhatott, de pillanatnyilag Adar�t f�ltette a legjobban. Nem az aveanokt�l – Soren els� k�zb�l ismerte Adara k�pess�geit, �s tudta, hogy m�g f�l k�zzel is fel�r b�rmelyik katon�val. Soren �nmag�t�l f�ltette a l�nyt.

A fi� pr�b�lta bemes�lni mag�nak, hogy ez az Adara, aki fegyvertelen szolg�l�k lem�sz�rl�s�ra adott parancsot, ugyanaz a l�ny, aki nemr�g m�g hevesen tiltakozott az ember�ldozatok ellen. De amikor az a k�ny�rtelen gy�l�let ki�lt a t�rzsf� arc�ra, Soren szab�lyosan megr�m�lt t�le.

Viszont ilyenkor, mikor t�bb�-kev�sb� �nfeledten �v�dtek egym�ssal, Soren rem�nykedni kezdett, hogy egyszer a dolgok ha nem is ugyanolyanok, de legal�bb hasonl�ak lesznek, mint azel�tt...

Nos, �jra r� kellett d�bbennie, hogy a rem�ny t�n�keny kis rohad�k.

Fuldokl� k�h�g�s hallatszott a h�tuk m�g�l, mire mindketten megp�rd�ltek. A foglyuknak valahogy siker�lt kik�pnie a sz�j�ba gy�m�sz�lt rongyot, �s n�lk�le meglep�en besz�desnek bizonyult:

- Annyira…ostob�k vagytok! – kr�kogta kisz�radt torokkal.

Adara tekintete vesz�lyesen els�t�tedett. Soren eg�sz test�ben megfesz�lt, �s arra k�sz�lt, hogy k�zbel�pjen, ha Adar�nak kedve t�madna id� el�tt v�gezni a foglyukkal.

- Mit mondt�l, patk�ny?! – A l�ny fenyeget�en k�zelebb l�pett.

- Ap�m nem fog elj�nni. Katon�kat k�ld majd maga helyett!

Ez�ttal valahogy r�m�ltebbnek t�nt, mint amikor rajta�t�ttek a s�tr�ban. Akkor �szt�n�s hal�lf�lelem l�tszott rajta - most viszont mintha pontosan tudta volna, mi v�r r�.

milyen fogoly az

amelyik jobban f�l a megment�it�l

mint a fogva tart�it�l?

B�r, lehet, hogy most egyszer�en csak ramatyabbul festett. F�lret�ve azt az elhanyagolhat� t�nyt, hogy ez a fi� minden szempontb�l t�l sz�p volt ahhoz, hogy igaz legyen, ez�ttal nem t�nt �ppen szalonk�pesnek. Hossz� haja zil�ltan l�gott halotts�padt arc�ba; szeme t�gra ny�lt a retteg�st�l, de tekintete nem r�juk f�kusz�lt, hanem a horizontra. Nyak�n cs�nya z�z�d�sok s�t�tlettek, amik keletkez�s�hez lehet, hogy Sorennek is volt n�mi k�ze... de ez m�g mindig semmis�g volt ahhoz k�pest, amit az avean Adar�t�l kapott volna, ha a l�ny elvesz�ti a t�relm�t.

Soren alighanem sz�vess�get tett Ravannak azzal, hogy le�t�tte, m�g miel�tt valami nemk�v�natosat mondhatott volna Adar�nak. Soren nem felejtette el, a minap Sera hogy beg�z�lt a herceg miatt.

- V�gig a kez�re j�tszottatok! – Most m�r kiab�lt, de hangja olyan magasan csengett, mintha eredetileg sikoltani k�sz�lt volna. – Meg�let engem, �s az Ashorira fogja! M�r r�g�ta le akar sz�molni a l�zad�kkal, csak �r�gyre volt sz�ks�ge… �s ti megadt�tok neki! �n m�rt�r leszek, � meg a h�s, aki porig �geti a V�rerd�t, �s lem�sz�rol mindenkit az igazs�g nev�ben…

- Hazudsz! – v�gta r� Adara hat�rozottan. – Az ap�d a l�zad�k l�tez�s�t sem hajland� elismerni!

- Mert eddig az � sz�gyene volt, hogy nem b�rt el vel�k! De most �th�r�that r�m minden felel�ss�get. „A fiam t�l j�hiszem� volt, titokban akarta tartani a l�zad�kat. Diplomatikus t�rgyal�st kezdem�nyezett… mire a barb�rok v�geztek vele!” – hadarta egy szuszra, mintha att�l f�lne, hogy �jra eln�m�thatj�k. - A n�p szeret engem, a bejelent�s ut�n �k fogj�k k�vetelni, hogy a kir�ly rendezzen v�rf�rd�t!

A h�ta �vbe fesz�lt, ahogy k�ts�gbeesetten feszegette a k�teleket.

Soren fej�ben megkondultak a v�szharangok. Vagyis h�t sz�ltak azok m�r az�ta, hogy Adara el��llt ezzel az eszel�s tervvel, de a fi� eg�szen eddig figyelmen k�v�l tudta hagyni az int� hangjukat.

- De h�t a fia vagy, a kurva �letbe!

- Az egyik fia! Mindig is Ascart akarta a tr�nra, de eddig legal�bb t�bbet �rtem neki �lve, mint holtan! Most viszont… - Hevesen megr�zta a fej�t. - Nem ti csalt�tok csapd�ba �t… hanem � titeket!

Sorennek nagyon rossz el��rzete volt.

Adar�t viszont ink�bb csak feld�h�tett�k a herceg szavai.

- Csak nem k�pzeled, hogy ezzel a maszlaggal…

- Ada! - Soren elkapta Adara v�ll�t, �s maga fel� ford�totta a l�nyt. – Szerintem igazat besz�l… El kell t�nn�nk innen!

- Soren, nem mondhatod komolyan, hogy…

Soren �szt�n�sen cselekedett, mikor meghallotta azt a halk, de elt�veszthetetlen, s�v�t� hangot. Miel�tt m�g �tgondolhatta volna, mit csin�l, f�lrer�ntotta Adar�t, �s a saj�t h�t�t ford�totta a l�v�s ir�ny�ba.

A ny�lvessz� elsz�llt mellett�k, �s bele�llt a f�ldbe. Ravan r�m�lten ny�sz�tett fel.

A szemk�zti domb m�g�l rohamoz� avean katon�k bukkantak el�. El�sz�r csak a p�nc�ljuk csillog�sa �rulta el �ket, a teli torokb�l el�v�lt�tt csataki�lt�saik csak ezut�n �t�tt�k meg Soren f�l�t.

- A kir�ly�rt!

- Pics�ba – szaladt ki a fi� sz�j�n. El�r�ntotta Narran egykori kardj�t, amelyet eddig a h�t�ra sz�jazva hordott - noha az ellens�g m�g t�l messze volt ahhoz, hogy a penge b�rmit is �rjen ellen�k.

- Visszavonulunk – vez�nyelt Adara, el�g hangosan ahhoz, hogy a p�rost fedez� �j�szok is meghallj�k. Arc�t a rettenthetetlen vezet� gr�nitkem�ny maszkj�v� rendezte. Csakhogy Sorent nem csaphatta be ilyen k�nnyed�n, a fi� l�tta rajta, hogy fogalma sincs, most hogyan tov�bb.

�jabb ny�lvessz�k z�gtak el mellett�k; t�mad� katon�k lept�k el a domboldalt, t�l sokan ahhoz, hogy felvegy�k vel�k a k�zdelmet.

Adara a parancs�hoz h�ven maga is h�tr�lni kezdett, Soren pedig sz�vesen k�vette volna a p�ld�j�t, csakhogy elk�vette azt a hib�t, hogy r�n�zett a tehetetlen�l k�szk�d� aveanra. A tekintet�k tal�lkozott.

- Nem hagyhattok �gy itt! – Ravan szavai nem �ppen m�lt�s�gteljes sikolt�sban v�gz�dtek, mikor egy ny�lvessz� alig egy arasznyival v�tette el az arc�t.

csak figyelj - gondolta Soren, �m valami�rt m�gis megtorpant.

Harcosnak k�pezt�k ki, �s �ltal�ban nem �dzkodott az gyilkoss�gt�l. Az volt az �letfiloz�fi�ja, hogy „�lj vagy meg�lnek”. De sors�ra hagyni egy v�dtelen fi�t – m�g akkor is, ha amaz t�rt�netesen avean volt -, egyszer� kegyetlens�gnek t�nt.

- Tudom, hogyan szerezhetitek vissza a R�vet! – ki�ltotta a herceg utols� k�ts�gbees�s�ben. Soren tudta, hogy val�sz�n�leg csak az�rt mondja ezt, hogy mentse az �let�t, de m�gis… – Ha hagytok meghalni, nektek is v�getek!

- Soren! – s�rgette Adara.

A fi� m�g mindig egyhelyben toporgott, mik�zben a katon�k s�sk�k m�dj�ra lept�k el a horizontot.

- �, az Istenn� bassza meg! – mordult fel v�g�l, �s nem t�r�dve azzal, hogy Adara �t sz�longatja, visszafordult Ravanhoz.

A pallost a magasba lend�tette, �s egyetlen csap�ssal sz�tv�gta a k�teleket. Ravan el�rezuhant, �s meglepetten pislogott a megment�j�re, mintha esz�be sem jutott volna, hogy ez bev�lhat.

- Kurv�ra meg fogom �n ezt b�nni! – Azzal Soren megragadta a herceg karj�t – m�g az kellene, hogy szem el�l t�vessze az V�rerd�ben -, �s az aveant mag�val r�ngatva rohant be a fenyvesbe.

Soren beh�zta a nyak�t, ahogy a nyilak els�v�tettek mellette. Az egyik s�rolta a karj�t, mire mag�ban �zl�stelen megjegyz�st tett a t�mad� �desanyj�ra.

A katon�k imm�r olyan k�zel �rtek, hogy Adara �j�szai is c�lba vehett�k �ket. N�h�ny avean felbukott ugyan, de a t�bbi tov�bbra is elsz�nt arccal rohant fel�j�k.

- M�lyebbre megy�nk, �s ler�zzuk �ket! – hangzott el Adara futt�bban elvakkantott utas�t�sa.

A k�t rea m�g kil�tte az utols� nyilait, majd az el�zetesen megbesz�ltek szerint f�rg�n d�l fel� iramodtak. Soren �s Adara ekkor m�r az ellenkez� ir�nyba rohant.

Soren kivont kardja az erd�ben ink�bb akad�lyt jelentett, mintsem el�nyt, �gy a fi� megpr�b�lta fut�s k�zben visszadugni azt a h�t�ra er�s�tett h�velybe. Mire a m�velet sikerrel j�rt, h�romszor-n�gyszer majdnem a lesz�rta saj�t mag�t.

Feny��gak csap�dtak az arcukba, l�buk cs�szk�lt a t�leveles avaron.

Soren nem mert h�tran�zni, minden pillanatban azt v�rta, mikor csap�dik a h�t�ba egy avean ny�lvessz�. Bizony�ra a k�pzelete j�tszott vele, de esk�dni mert volna, hogy a tark�j�n �rzi az �ld�z�ik d�h�s f�jtat�s�t.

Adara �p kez�vel �gy szorongatta a bord�it, mintha att�l f�lne, hogy m�sk�l�nben �tsz�rj�k a mellkas�t. S�nt�t�sa az ut�bbi napokban m�r majdnem megsz�nt, de most �jult er�vel t�rt vissza, �s �gy l�tszott, a l�ny b�rmelyik l�p�se lehet az utols�, miel�tt �sszeesne. �sszeszor�tott fogakkal, hangosan zih�lva tartotta az iramot a bar�tj�val.

Ravan �gyetlen�l botladozott mellett�k, �s k�zben f�lrebesz�lt:

- ...elj�ttek �rtem… meg fognak �lni… nem �lnek meg, elvisznek hozz�… nem akarom, nem akarom megint!

- Pofa be, �s fuss tov�bb! – f�jtatta Soren.

Az erd� hamarosan f�lhom�lyba borult k�r�l�tt�k, �s igaz�b�l m�r csak tal�lomra ker�lgett�k a t�rzseket. Soren egyszer neki is futott egy feny�nek - a tal�lkoz�s egy�ltal�n nem bizonyult m�k�snak, viszont ann�l f�jdalmasabb volt.

A fi� nem tudta, mennyit rohantak, miel�tt �szrevette, hogy k�zel s t�vol m�r csak a saj�t cs�rtet�s�k �s Adara s�pol� l�legzetv�telei hallatszik.

Meg�llt, �s hallgat�zott: a k�zelben m�g szell� sem rezegtette meg a t�leveleket.

- Ler�ztuk �ket – jelentette ki d�bbenten. Mag�ban h�l�t adott az Ashori Eir�nak, ami�rt olyan ijeszt�ek, hogy m�g t�voll�t�kben is elriasztj�k a katon�kat a V�rerd� m�lys�geit�l.

- Ler�ztuk �ket – ism�telte az avean k�b�n.

Soren eleresztette a herceg karj�t, amit eddig �gy szorongatott, hogy g�rcsbe �lltak t�le az ujjai. Ravan a f�ldre rogyott, ak�r egy b�bu, aminek elv�gt�k a zsin�rjait.

Soren a t�rd�re t�maszkodva f�jta ki mag�t, Adara egy k�zeli f�nak d�lve pr�b�lt l�legzethez jutni. J�darabig egyik�k sem sz�lt.

- H�t, ezt nem �gy tervezt�k – ny�gte ki v�g�l Soren a nyilv�nval�t. – Rem�lem, legal�bb el is t�vedt�nk!

- A-azt hiszem… tudom hol vagyunk... - Adara hangja legink�bb egy d�gl�d� �llat hal�lh�rg�s�re eml�keztetett.

De a mozg�sa az�rt m�g �gy is egy harcos� volt.

A l�ny hirtelen ell�kte mag�t a f�t�l, �s tark�n csapta a liheg� bar�tj�t. A fi� megt�ntorodott, ink�bb a meglepet�st�l, mintsem az �t�s erej�t�l.

- Ezt meg mi�rt kellett? – Soren s�rtetten d�rzs�lte a nyak�t.

- Az istenk�roml�s�rt! �s… mert kock�zattad az �letedet – Egy k�h�g�roham egy pillanatra bel�fojtotta a sz�t –, hogy meg-megmentsd az ellens�get! Mondd csak... teljesen meg�r�lt�l?!

Soren a v�lla felett h�tralesett a mag�ba roskadt hercegre.

- K�nnyen lehet...

XVI. fejezet >>

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s